Balaton borrégió • Balaton-felvidéki borvidék
A Balaton-felvidéki borvidék szőlőkultúrája - mint a balatoni borvidékek legtöbbje - 2000 éves múltra tekint vissza. A borvidék 1999-ben kapta meg a Balaton-felvidék nevet.
Változatos, szemkápráztató táj, már-már mediterrán hangulat, népi hagyományokat és stílust követő építészet és kitűnő borok jellemzik a borvidéket mely 1500 hektáron terül el. Jellemző fajták az Olaszrizling, a Szürkebarát és a Chardonnay melyek gazdag íz- és zamatanyaggal, friss, élénk savakkal csábítják a borszerető turistákat.
Kevés olyan tája van Magyarországnak, ahol így együtt találni a vidék romantikáját a múlt emlékeivel. Kialudt vulkánok kúpjai, zamatos borokat termő domboldalak, erdők, suhogó nádas, hullámzó Balaton jellemzi a térséget. A vidék geológiai és történelmi értékek gazdag tára. A Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei - a Véndek, Halápi-hegy, Hegyesd, Hajagos, Csobánc, a Tóti-hegy, Gulács, Badacsony, Szigliget bércei, a Szent György-hegy bazaltorgonái - a Káli- és a Dörögdi-medence barangolásra ösztönző erdejei, a Lesence-vidék érintetlen vadsága teszi a vidéket felejthetetlenné az idelátogató számára. A hegyoldalakban és a mezőkön középkori templomok és kolostorok maradványai tanúskodnak az egykori mindennapi életről. A vidék emberi arculatát a hegyek lankáin települt szőlők, pinceházak határozzák meg ma is, amin nem lehet csodálkozni, mert a szőlészet és borászat a római kortól a legfontosabb munkalehetőséget, megélhetési forrást jelentette.
E gazdag középkori hagyományokkal rendelkező borvidék nem fekszik közvetlenül a Balaton partján, de éghajlatára még hatással van a tó közelsége. A Balaton-parthoz hol lenyúló, hol attól néhány kilométerrel hátrébbhúzódó, meredek profilú dombsorok védett tájékain különleges, a szőlőknek nagyon kedvező mikroklímák alakultak ki. Egyedülálló éghajlati adottságokat teremt a borok termeléséhez az is, hogy a borvidék minden fontos szőlőhegye hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazott. Ezért a nyári napok mediterrán ízű melegét estétől- a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására- hűvös erdei levegő váltja fel a szőlősorok között. A nappalok melege tüzessé, testessé, az éjszakai hűvösség különlegesen gyümölcsössé, szépsavúvá, harmonikussá varázsolják a vidék érett szőlőiből született, ellenőrzött minőségű borait.
Talaja a Badacsonyi borvidékhez hasonló, de annál még változatosabb: dolomiton fekvő pannonagyagon, homokkőmálladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón, cerithiumos mészkőn, triász mészkövön, márgán, pannonhomokon, agyagon, bazalttufa-keveréken kialakult rendzina, agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, köves és földes kopárok.
Balaton-felvidéki borvidékről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a következőket írja:
A Balaton-felvidéki borvidéket nem egyedül a megkülönböztetésre érdemes, ellenőrzött eredetű borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülő természeti környezetének, történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együtt teszik különösen figyelemre méltóvá, Európa kellős közepén. Mint Eötvös Károly írja: "A Balaton és Bakony ez a két fönséges természeti tünemény egymást öleli át, egymásra árasztja fényét és sugarát, hagyományait, költészetét." A Balatonfelvidéki borvidék szőlőhegyei pedig értékes gyöngyfüzérként mindenhol ott sorakoznak, ahol e két csodálatos tájegység ölelkezik. Apáról-fiúra szálló ősi intelem: " A hegyek büszke magasán hagyjátok meg a magyar szőlőt! Szűrjetek a magasban olyan bort, amilyen isteneknek, királyoknak, igaz embereknek való, ünnepet nyújtó italként!" A borvidéken csillog Európa legnagyobb melegvizű tava, Hévíz. A másik végén egy olyan bővizű ásványvízforrás tör fel a föld mélyéből, melyet már Pannónia római lakói is kedveltek. Tehát a természet a mértékletesen fogyasztott Balaton-felvidéki bor egészséget erősítő kedvező hatását további több, egészséget őrző, természetes értékkel is kiegészíti.
Ami a természeti környezetet illeti, a borvidék keletibb fele mállékony, ezért a talajt ásványi anyagokban különösen gazdaggá tevő vulkáni kőzetekre, a nyugatibb fele dolomitra alapozott barna erdőtalajokkal borított. A Balaton-parthoz hol lenyúló, hol attól néhány kilométerrel hátrébbhúzódó, meredek profilú dombsorok védett tájékain különleges, a szőlőknek nagyon kedvező mikroklímák alakultak ki. Egyedülálló éghajlati adottságokat teremt a borok termeléséhez az is, hogy a borvidék minden fontos szőlőhegye hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazott. Ezért a nyári napok mediterrán ízű melegét estétől- a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására- hűvös erdei levegő váltja fel a szőlősorok között. A nappalok melege tüzessé, testessé, az éjszakai hűvösség különlegesen gyümölcsössé, szépsavúvá, harmonikussá varázsolják a vidék érett szőlőből született, ellenőrzött minőségű borait. Az egész borvidék a Balatonfelvidéki Nemzeti Park része, ezért is csak nagyon környezetbarát módon termelhető a szőlő és a bora. A táj mítosza rabul-ejtő: A régészeket és a történészeket is meglepte- a föld mélyéből kiásott leletek és a történelmi feljegyzések által tanúsítottan- a kultúrák egymásba növő folyamatossága, a békés uralomváltások sorozata 3000 éven át. A földművelés eredete itt is régebbi, 6 évezredes és ebben 2200 éve megszakítatlan, fontos helyet foglal el a szőlőművelés, a borkultúra. A hagyományok tehát rendkívül milyen gyökereznek: Ez az a magyar borvidék, ahol régészeti leletek és a Balaton-fenék pollen üledékei dokumentálják a kelta szőlőtermesztést, annak folyamatosságát a római uralom idején, sőt a népvándorlás teljes időszakában. Ez azért is fontos adat, mert ha a borvidék kelta-, római- és középkori lelő- és lakóhelyeit összevetjük a mával, az a figyelemreméltó bizonyosság derül ki, hogy valamennyi megegyezik valamelyik mostani településsel vagy majorsággal. Az is kiderül, hogy több mint két évezreden át ugyanott voltak a kulturális és hatalmi központok, ahol most. A vidéken a honfoglaló magyarok egyik török eredetű törzse telepedett le. Érdekesen cseng ezzel össze az, hogy az ősi magyar szőlészeti és borászati szakszavak jelentős része ó- török eredetű. Ezt a törzset a honfoglalók papi és jogi fejedelme, a horka vezette. Ő celebrálta a két törzset egy nemzetté egyesítő vérszerződést is, ami egy boráldás volt. A székhelyét is a borvidék területén választotta meg, a Káli- medencében. Itt tehát a hozott magyar, az örökölt római és a térítők által tanított nyugati technológia közvetlenül ötvöződött. A borvidék három jól körülhatárolható körzetre tagolt:
1. Káli körzet, amely teljes területén vulkáni kőzet a fontos talajalakító elem: Monostorapáti, Hegyesd, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál, Balatonhenye.
2. Balatonederics - Lesencei Körzet, amelyet a Keszthelyi hegység keleti felének dolomit alapú kőzetei jellemzik: Balatonederics, Lesenceistvánd, Lesencefalu, Lesencetomaj, Nemesvita. De Sáska és Zalahaláp már vulkáni.
3. Cserszeg - Rezi körzet, a Keszthelyi dolomit hegység déli és nyugati fele: Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz - Egregy, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Sümeg, Csabrendek.
A borvidék legfontosabb szőlőfajtái: Olaszrizling, Szürkebarát, Zöldveltelini, Zenit, Chardonnay, Rizlingszilváni, Tramini, Muskotály fajták.
Fontos tudni: A borvidék borait 40 éven át más borvidékek borainak javítására használták. Így az egykori nagy hírnév elfelejtődött. 8-9 éve indult újra az önálló bortermelés, nagyrészt kis és közepes méretű szőlőbirtokra alapozottan. Az eredetiséget ma már a bortörvény is nagyon szigorúan védi.
Ha a tájjal ismerkedő túrázó, az itt nyaraló vendég a bor és felszolgálójának igényes minőségét nem érzékeli, biztos lehet benne, hogy nem itt termett borral, nem itteni boreladóval találkozott. Hagyja ott a rossz bort, a méltatlan borárust és menjen tovább tőle!
Érdemes megkeresni a borvidéken a valódit, könnyen lehet találni. Egyre többet. Az itteni emberek nyíltszívűek és a bortermelést becsületbeli ügynek tekintik. Még sajnos nincsenek általában szem előtt, de mindent elkövetnek a régi jó hírnév visszaszerzése érdekében.